Vargha Magdolna: Gyilkosom, édesem

gyilkosom, édesem,
minek a korbács,
a messzi mennyország
csöndben elúszik,
ha csak intesz,
mert izzok
ilyenkor
nem gyötör a félsz
a sárkányok
csak nekem
játszanak
lantjaikon
enyém a győzelem
míg lejár az órám.
Égett testem felett
magasan száll
a kacaj!