Farkas Diána: Az én bibliám

Mindenért hálát adni,
mindent elfogadni,
értelmét kihámozni,
építkezni a jóból,
a bajból, a mából,
tudni hogy minden
érted van, érted él,
és te mindenért,
lelked az értelem,
az ok és a cél.

Elfogulatlan dönteni,
megfontoltan szólni,
ha kérdeznek,
akkor válaszolni,
a titkot elhallgatni,
mindenkit meghallgatni,
odaadó figyelemmel,
magadat elcsendesítő
fegyelemmel,
komolyan tanácskozni,
amihez nincs közöd,
nem nyilatkozni.

Meggyőződésedért
bátran kiállni,
belsőhangod
mindig követni,
semmi jót, hitet,
szilárd épületet
nem mállasztani
nem tönkretenni.

Örök-éberen
őrizni a tüzet,
ami benned él,
nemes, magasztos
szenvedély,
lángjánál melegedni,
a hamut kiszórni,
a füstöt elengedni.

Ami másé, nem elvenni,
Tudni, hogy mindenkinek
nyílik virág itt a földön,
a tiszta szándék szaporít,
az irigység börtön.

Mindennel szembenézni,
megbocsátani magadnak,
másnak,
ha kell, visszalépni,
a bajt nem tetézni,
felvállalni a tévedést,
a bűnt, a vezeklést,
nem ítélkezni.

A segítséget megbecsülni,
aki szolgál, aki nevel,
aki példát mutat,
tiszteli benned
a gyermeket, a testvért,
a csodát, aki vagy:
univerzum, szabad,
teremtőakarat.
Erősnek mutatkozni,
ha mardos a kétség,
a hiányból aranyat,
tudást kovácsolni,
másoknak örömet hozni,
boldogságukért imádkozni,
könnyen békülni,
a haragot hagyni
nyomtalan elpárologni,
a győzelmet, a vereséget
egykedvűen viselni,
nem ünnepelni,
csak a békés együttlétet.

Harmóniádba minden
létezőt bevonni,
a rosszért senkit
nem okolni
-hisz jónak, rossznak
te vagy a forrása –
senkinek nem
lenni ártalmára,
egy mértékkel mérni,
mindenkit egyformán
szeretni,
ártatlanul meghalni,
ártatlanul születni.